Nos, megint itt van egy újabb elvetemedett történelmi alak. Most oroszovki barátaink között keresgéltem...

Raszputyin

 Grigorij Jefimovics Raszputyin (oroszul: Григо́рий Ефи́мович Распу́тин) született Pokrovszkojében, élt 1869.január 22. - 1916.december 29. /nem húzta túl sokáig, mi?/
Igazából egész életéből a halála a legérdekesebb, de persze először nézzük életútját.
 19 éves koráig apja földjén dolgozott, majd megházasodott egy falubélivel, és három gyereke is született. Arról azonban, hogy velük aztán mi történt, nem szól fáma. A félig analfabéta, iszákos, bolondos Grigorijt mindenki csak " részeges Griskának" nevezte.
 Később belekeveredett egy lopás ügybe, és önként, minegy vezeklésképp elvonult egy kolostorba 3 hónapra (mintha az bármit is megoldana). Itt aztán mindenféle önkorbácsoló szekta, -konkrétan a 'hliszt'- tagja lett.
  Ez a szekta egy igen speckó módot fejlesztett ki az üdvözülésre: a bűn eksztázisát, majd az azt követő bűnbánatot 'használták fel'. (Ez azt eredményezte, hogy szertartásaik gyakran orgiákba csaptak át:D) Raszputyinnak persze rögtön megtetszett e csodás 'vallás', és elkötelezett hitbuzgó módjára elkezdett vándor térítőként tevékenykedni (hehe).
 A siker nem váratott sokáig magára. Az egész országban történetek kezdtek terjengeni csodatevéseiről, állítólagos Szűz Mária-látomásairól, satöbbi satöbbi.
 1905-ben bukkant fel az egyébként is a miszticizmus tüzében égõ Szentpéterváron, ahol tárt karokkal fogadták. Az udvari életbe a cár beteg fián 'keresztül' jutott be. Ugyanis II. Miklós cár fia, Aljosa vérzékenységben szenvedett, amelyet akkoriban nem tudtak kezelni, gyógyítani.
Na és akkor jött RASZPUTYIN, jeee.
Raszpi ugyanis a csodával határos módon mindig meg tudta gyógyítani a kis cárevicset. Na persze nem teljesen -erre nem lehetett képes. Nem. Mint később kiderült, csak sima hipnózisról volt szó. Ugyanis ma már tudjuk, hogy ennek a betegségnek pszihológiai kiváltó okai is vannak, magyarul, ha valaki síkideg, nem áll el a vérzése. Raszpi viszont mindig meg tudta nyugtatni a kis Aljosát (tulajdonképpen sokszor eksztázisba ejtette).
 Na persze ezek miatt hamar benyalt a cári családnak, és ott ragadt az udvarban. Először nem folyt bele a politikába, de aztán szépen lassan egyre nagyobb hatalma lett, és természetesen szerzett egy rakás ellenséget. Ilyen volt például Ilidor szerzetes, és Jermogen püspök, akik azt állították róla, maga ' A Gonosz'. 1911-ben aztán meg is kísérelték kiiktatni -megpróbálták feszületekkel szétverni a fejét (ironikus halál lett volna).
Raszputyin azonban elmenkült, és száműzette a két papot ki a francba Szibériába. Rá három évvel pedig egy felbérelt kurva próbálta meg leszúrni.
 Az első világháború kitörése teljesen megzavarta, teljes depresszióba süllyedt. Ami később vad ámokfutásba, éjszakai életbe csapott át, pölö cuki kis orgiákat, egyebeket rendezett.
 Nos, foglaljuk össze. Raszpi egész eddig jól elvolt, ugyebár. Csakhogy már túl sok embernek volt a begyében. Ezt ő is megérezhette, mivel 1916 decemberében a cárhoz írt levelében megjósolta saját sorsát és azt is hozzátette: ha a gyilkosok terve sikerül, két év múlva a cár és családja sem lesz már életben. Hát, mindkettő bejött.
 
1916 december 16.-án Juszupov herceg (a cár unokahugának biszex férje) éjfél utáni vacsorára hívta át Raszputyint. Buzgón kínálgatta ciános süteménnyel, ÉS mérgezett borral.
Azonban elképedve látta, hogy mindezek semmilyen hatást nem gyakorolnak rá. Aztán két és fél óra elteltével megelégelte a dolgot. Egy perce eltávozott, majd egy pisztollyal tért vissza, és hátba lőtte vendégét.
Ekkor az összeesküvés többi tagja a szobába tódult, és örömteli ünneplésbe kezdtek, miután egyikük -egy orvos- megállapította, Raszputyin maghalt.
Ezért aztán eléggé meglepődtek, mikor Raszputyin felállt, és kitámolygott az udvarra. Az egyik nemes utána szaladt, és újfent hátba, majd fejbe lőtte.
Ezek után
Juszupov egy bunkósbottal addig ütötte Raszputyint, míg az életnek már semmi nyoma  sem volt észlelhetõ benne. A hulláját betekerték egy lepedőbe, és a jeges Névába lökték.
Na és most jön a slusszpoén: amikor kihalászták a tetemét, és felboncolták, kiderült, hogy MÉG ÉLT, mikor a vízbe dobták, ugyanis víz volt a tüdejébe.

Na, ezt csináljuk után....Ciánnal, mérgezett borral etették, kétszer hátba, egyszer fejbe lőtték, egy bunkósbottal pépesre verték, és nem halt meg. Kész.
/tiszta Beatrix Kiddo 8)/

Elvetemedettségi skála: (5ből 2)

indoklás: Végülis csak egy kis kuruzslást művelt, meg megszervezett pár orgiát...8)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ahetedikterem.blog.hu/api/trackback/id/tr491115755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kesely 2009.05.13. 00:04:43

Rá,rá,rászputyin,trállállállá lávmásin...
á lá Bonay M :P
Amúgy mindenki aki még nem látta nézze meg az AGÓNIA c. filmet Klimovtól.Kihagyhatatlan!:P

csorbacsillag 2009.05.13. 23:00:15

Hát azért ez nem semmi!!! :)
süti beállítások módosítása