Arra gondoltam, hogy nem külön-külön jegyzem le nyári élményeimet, hanem egybe ömlesztve, így talán egyszerűbb.
 Először is mentünk mi biciklizni, bizonyám. Illetve KERÉKPÁROZNI, ugye Kriszit?:D Lelkesen indultunk neki, nagy lendülettel, vidáman. Nos, először a lendület fogyatkozott, majd a lelkesedés...szerencsére  a vidámság minden ellenére nem annyira.
 Az okok? Hát, például a kitartóan perzselő napsütés + részemről az, hogy a bicajomon nem lehetett valamiért 6-osról lejjebb tenni a váltót, és ezért a legnagyobb kerékfordulattal kellett feltekernem a dombtetőre..és ez nem túl könnyű, beláthatjuk. Én nagyjából úgy éreztem már magamat, mint az a maratóni futó, aki a boldog hírrel 40 km-t tett meg 2 nap alatt. Éreztem amint a testem elkeseredetten tiltakozik, fulladozik.
Mindezt persze próbáltam nem annyira kimutatni, kisebb nagyobb sikerrel:D Később kiderült, Kriszti is hasonlóan érzett, csak jól titkolta. Na és Marci? Ő játszi könnyedséggel suhant előre 8) Minden elismerésem, Marci. Ez emberfeletti volt:D
Aztán csak megérkeztünk a célhoz, a kis patakcsobogóhoz. Elismerem, tényleg szép volt. És persze frissítő8)
Visszafele szerencsére egy hangyányit jobb volt a helyzet, főleg lejtett...
 

Nameg persze jót tett a jól behűtött, isteni sör. Ilyen jól rég esett! Emellett volt ott bolond magyarázós bácsi, érdeklődő vizsla, és egy puszit adó papagáj is. Ja és hőre színváltó dréheres pohár. Ilyen a jó kocsma!:D

 

Mi volt még, mi volt még....Ott volt Surány. Ez az egyre jobban felkapott, pöttynyi kis nyaralóhely már kiskoromtól kezdve magát a szünidőt jelentette. Igazából semmi látnivaló vagy ilyesmi nincs ott, de én szeretem. Nyugalom van, természetes, áradó, hiányzó nyugalom. Érdekes, sokan kérdezték sokszor, mit csinálok én ott? Hát, semmit. Olvasok, lézengek. És ez a legjobb benne. Na persze most kicsit beárnyékolta az ott töltött felhőtlenedést az egyre közelgő angolvizsgám.(Ami amúgy pocsék lett)
Az idő elég érdekes volt: egyszer az évszázad jégesője vert, egyszer a meleg fonnyasztott minket. A 35 fokos hőség még Vilmát is kidöntötte; tikkadtan hevert a házfal tövében.
Tüzet is raktunk, máglyaként nyújtózkodott az ég felé. Sütöttünk rajta virslit, hagymát, no és persze a besztof zsírszalonnát. Áááh, a nem-magyarok nem is sejtik, mit hagynak ki 8) Jó kis éjféli kalóriabomba:D Marha egészséges, dehát kit érdekel...

  Szegeden is voltunk Krisztikével. Sajnos a fényképezőgépem beszart, és a képeket nem sikerült leszedni róla. Szóval arról majd ha meglesznek a képek.
Az angolvizsga után eufóriába estem: nem kell többet angoloznom!!!Legalábbis ezen a nyáron. Ha-HAAA!!! 8) Ez az utolsó 2 hét elég sűrű volt. Ki is fáradtam rendesen. Még 1 nap. És kész. Érdekes nyár volt ez. Úgy érzem, sokat váltzotam. Illetve először nem éreztem. Hanem amikor egyszer találkoztam egy barátnőmmel, akivel nyáron elég keveset jöttünk össze, furán éreztem magamat.
Elég nehéz ezt elmagyarázni, de megpróbálom. Olyan, mint amikor nő a hajad, de te nem veszed észre, mert mindig ott van veled és látod. Aztán mikor valaki olyan látja, akivel rég nem találkoztál, ő rácsodálkozik, de hosszú a hajad! És te akkor jössz rá hogy tényleg hosszabb lett. Na, ez történt velem is átvitt értelemben.
Remélem azért ez a változás pozitív irányú.
Jó nyár volt!8)
¤¤¤

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.